A szálkás szőrű tacskó

A képen látható kutya Camilla Q-RRENS Von Hungary, hívónevén Füge. Tenyésztőjének neve Gulyásné Fodor Ágnes, tulajdonosa Légrády Kriszta (Krizsoca), ezen fajtaismertető írója.

A "modern" szálkásszőrű tacskó Németországból származik és mai külsejének kialakításában nagy szerepe volt az angol szálkás szőrű terriereknek pld. sky, skót, dandie. Szőre határozza meg leginkább külsejét, a nagy szemöldök és szakáll elég egyedi külsőt kölcsönöz neki, színe általában "vaddisznó" színű, de létezik vörös és harlekin változata is, bár ez utóbbi az FCI által Európában nem megengedett változat. Testfelépítése igazi "tacskós": rövid , de párhuzamos végtagok, hosszú feszes törzs, szépen formált, viszonylag hosszú nyak jellemzi. Szeme, orrtükre sötét, fülei lelógnak , végei lekerekednek. A szálkásszőrű tacskó alapvetően föld alatti (kotorék) és föld feletti (kajtató) munkára lett kitenyésztve. Soha ne felejtsük el, hogy vadászkutya, viszonylag nagy mozgásigénnyel , és az erdőn-mezőn járva ismerjük meg az igazi arcát. Végtelenül intelligensek, nagyon gyorsan tanulnak, már-már (minden túlzás nélkül) gondolkodnak , és ne zavarjon meg minket, hogy nem "csüngnek" folyton a nyakunkon és néha önállósítják magukat. A tacskó önálló egyéniség, éppen ezért következetesen lehet velük csak eredményesen bánni, mert egyébként nagyon gyorsan ők lesznek a Főnökök. De még így is csak imádni lehet őket :)....a szálkásszőrű tacsik igazi szeretetgombócok, állandó bohócok. Igazi társak akár az irodában, vagy egy vadlesen, kanapébitorlók és vagány autósok, de néha az agility pályán is megcsillogtatják tehetségüket. Hosszú gerince miatt a lépcsőzéstől kímélni kell, mert porckorongsérvet (tacskóbénulás) kaphatnak, szőre pedig rendszeres ápolást igényel, trimmelni kell, ami azt jelenti, hogy az elhalt fedőszörzetet időközönként el kell távolítani. Az elhízás is sajnos igazi tacskójelenség, igyekezzünk nem bedőlni a "rögtön éhenhalok" könyörgő szemeknek, mert nagyon gyorsan magukra szednek pár kilót. Összefoglalva a szálkásszőrű tacskó igazán jó választás ha életre szóló barátságot szeretnénk kötni, sok vidám nap elé nézünk, ha egy ilyen kis szakállas fickóval költözünk össze.

(A Magyar Tacskótenyésztők Egyesületének honlapja: http://www.tacskotenyesztok.hu/)

Néhány régi védencünkről...

A kiskunfélegyházi gyepmesteri telepről mentett, mára már gazdis Csörnöcünk, aki valójában Dorka, levizsgázott nyomon, 92 pontos eredménnyel. Csörnöc és ideiglenes befogadóból lett gazdája, Bogi sokat küzdöttek együtt és néha egymással is azért, hogy mára egy ilyen irigylésre méltóan okos kutya váljon a kutyából. Csörnöcnek valószínűleg nem volt felhőtlen a kölyök- és fiatalkora, erre férfiaktól való félelme is utalt. Bogival a viselkedésbeli problémák csiszolása mellett iskolába is jártak, járnak. Gratulálunk a sikeres vizsgához és a további tanulmányokhoz kitartást kívánunk!

Pipetta, a tacskó keverék szuka 2008-ban került a gondozásunkba az Illatos útról. Sajnos rossz szíve miatt emlődaganatait nem lehetett megoperálni, így nem is nagyon hittük, hogy neki is eljön majd az igazi gazdi. Szerencséje volt, mert Németországban figyeltek fel rá, ahol azóta is boldogan él és időközönként egy-egy képpel beköszön.

Thonet néni is jól viseli magát. Természetesen ahhoz képest értve, hogy veterán létére (kb. 17 éves) nem olyan régen átesett egy műtéten és egyre másra jönnek elő a bajok. Örökbefogadói és istenítői: a PiciBorzas-lányok mindent megtesznek, hogy Thonet néni idős napjai tökéletes harmóniában és szeretetben telhessenek. Nélkülük már valószínűleg nem is élne ez az etyeki öreg hölgy.

Fagyal idei mentvény, egy tenyészet "leselejtezett" tenyész szukájaként került a gondozásunkba. Zala megyébe költözött gazdához, ahonnan úgy volt, hogy vissza kell térnie, mivel a gazdi külföldön kapott álláslehetőséget. Aztán a sors úgy hozta, hogy a gazdi nem ment sehová és Fagyallal, a hepciás szépséggel együtt maradhattak. Azóta már van egy óriás társa is egy német dog személyében.

Suzy a szentendrei Árvácska menhelyről költözött közvetítésünkkel Németországba. Gazdái a nyaralós képekből válogattak, hogy beszámoljanak közös boldogságukról. Az idős tacskó keverék szukáért Magyarországon sajnos nem volt érdeklődés, de ő is megtalálta a számára tökéletes családot.

Cingróf, aki most már Madzag debreceni lakos lett és két fekete szépséggel (egy labradorral és egy mindig mosolygós gazdi-lánnyal) osztja meg életét. A hétvégén agility versenyen vett részt, ahol sajnos nem ért el dobogós helyet, de nagyon jól érezte magát, hiszen mozoghatott, társaságban lehetett. (Cingróf három testvérével még babaként került a gondozásunkba.)

Racsni, a paksi menhelyről sérülten átvett tacskó-terrier keverék pedig már négy hónapja van gazdánál. Ebből az alkalomból örvendeztetett meg minket az új fotóval. Jó látni az ő boldogságát és tudni, hogy mennyire szuper helyet fogott magának.

A 43 talán szerencsszámnak sem utolsó - gazdisodó védencek hete

A héten felborult a már-már megszokott szomorú egyensúly és a fajtamentés több védence kezdhetett új életet, mint ahány kutya bebocsátást kért. Ritka az ilyen hét, de ami miatt különösen nagy boldogságot jelentenek ezek a gazdisodások az az, hogy az örökbeadott kutyáink többsége valami miatt problémásnak volt mondható. Emiatt persze extra nagy drukk is elkél, hogy véglegesedhessenek és szeretetben, boldogságban tölthessék innentől az előttük álló életet.

Az első gazdisodó ebünk Lajtorja volt, aki egy fiatal pár kutyája lesz a II. kerületben. Nagyon meg volt illetődve, de remélem, hogy szépen és gyorsan feloldódik és éli majd a nagyvilági tacskók hétköznapjait. Mindenesetre a hétvégén már ment kirándulni a Balatonhoz. (Lajtorja volt az egyik szálkás szőrű tacskó kan, akit egy autóból tettek ki testvérével együtt. Eredeti gazdájuk a kutyákat nem kereste.)

Az ünnepi hétvége további utakat hozott, szombaton Waltzerát, a kunszentmártoni gyepmesteri telepről altatás elől mentett "óriástacskó" szuka kutyát vittük Baranyába kirándulni. Hegyek-völgyek között vezetett utunk, vadregényes tájakon jártunk és maga a végcél is egy mesebeli házikóhoz hasonlított. Csodálatos ház, hatalmas kert, a kert végében patak folydogál. Waltzerát nagyon várták már, valahogy ő is érezte, hogy ez most komoly és egy szempillantás alatt játékba bonyolódott a család két gyermekével. Egyelőre minden rendben vele, de nagyon drukkolunk, hogy ez így is maradjon. Nem szeretnénk újra a kennelsoron látni őt, láttuk ott már eleget.

Talmi, a XVI. kerületben talált aprócska tacskó keverék kan, miután eredeti gazdája nem kereste, új otthonra lelt Hatvanban. Rutinos tacskós család, nagy, biztonságosan bekerített kertrésszel és Talminak kényelmes kuckóval a házon belül. Főtt farháttal, jutalomfalatkákkal várták és hamar ölbe került a kis gazfickó.

A hét nagy híre, hogy a nyíregyházi gyepmesteri telepről mentett "színész-csapat" egyetlen kan tagja, Mácsai is megkezdte próbaidejét. Néhány hete még egy ugató-harapó, elhanyagolt szőrcsomó volt, most pedig egy kicsit bizonytalan, de nyitni akaró eb, aki meglepően jól viselte a váltást és a jutalomfalatkákat is örömmel elfogadta. A családi ház gyönyörű nappalijában puha ágyikó várta, aminek nagyon örült. Ilyenje talán még soha nem is volt.

A Futrinka Egyesületnek, ezen belül a tacskó fajtamentésnek is lehetősége nyílik arra, hogy 2009. november 8-9-én megjelenjen védenceivel a Récsei Center Fressnapf áruházában egy örökbefogadó, illetve tápadomány gyűjtögető napon. Néhány védencünk szeretné emberek között, a vasárnapi áruházi forgatagban tölteni a napját a kennel helyett, de ehhez szükségünk lenne fuvaros segítőkre, illetve olyan emberekre, akik védenceinket a nap során fogják, szeretgetik, sétáltatják. Ha valaki tudna segíteni, jelentkezzen az info@futrinkautca.hu e-mail címen. Mindenkit szeretettel látunk!

A 42. hét - a visszatérés hete

Kezdhetném úgy, hogy a héten örökbefogadás nem történt. Ez talán túl tárgyilagos, mondhatni szenvtelen kijelentés, de a valóság sajnos, akárhonnan nézzük, ez: a 42. héten nem tudtunk örökbeadni kutyát a tacskóink közül, pedig nagyon igyekszünk, hiszen a hidegek beálltával szeretnénk minden kis és nagy védencünket meleg otthonban tudni, hogy olyanoknak ajánlhassuk a jól szigetelt házakat a kennelsoron, akiknek a mi általunk nyújtottak is előrelépést jelentenek.

A hét legjobb híre, hogy a Futrinka Egyesület számára felajánlott adó 1% végre megérkezett. Ebből a tacskó fajtamentés 15%-kal, azaz 1.156.111 Ft-tal részesül. Ez az összeg hatalmas segítség ahhoz, hogy a fajtamentés szervezett keretek között folytatódhasson, mivel ebből az összegből lehetővé válik a 2009-ben felhalmozott orvosi költség jelentős részének törlesztése. Sajnos a teljes tartozás összegére nem nyújt fedezetet, de igyekszünk gyűjteni, támogatókat szerezni. Mindenkinek, aki az adó 1%-áról való rendelkezéskor a Futrinka Egyesületet jelölte meg, köszönjük. A befolyt összegből nem csak a tacskók, hanem a magyar vizslák, spánielek, német dogok fajtamentése, illetve esélytelen egyéb kutyák mentése is részesült. Az egyesület munkájáról a www.futrinkautca.hu oldalon lehet részletesebben olvasni.

Gangát, a rövid szőrű tacskó szukát visszaadták. Nem teremtődött meg a tökéletes kapcsolat a befogadó és a kutya között, amit nem könnyített az a tény, hogy Ganga meglehetősen félénk, illetve nem szobatiszta. Valószínűleg ő is érezte, hogy nem tud megfelelni a hirtelen támasztott magas elvárásoknak és ezért magába fordult, gubbasztott, aludt. Visszakerülésekor egy esetleges lappangó betegség kizárása céljából újra kivizsgáltattuk (teljes vérkép, vizelet vizsgálat, ultrahang), de semmit nem találtunk, ami aggodalomra adhatna okot. Egyelőre minden eshetőség kizárása miatt és mert a vizeletében némi homokot találtak vese kímélő diétán van, speciális tápot eszik. Ha valaki hozzá tudna a nem olcsó vizsgálatok és táp költségeinek előteremtéséhez járulni, nagyon megköszönnénk. (A támogatás a Futrinka Egyesület Futrinka Egyesület K&H Banknál vezetett 10404089-49575251-57561000 számú bankszámlán keresztül tehető meg, a megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni: "tacskó Ganga".)
Ganga visszakerülésekor nagyon meg voltunk ijedve, hogy másfél hét lakásélet után ismét a hideg kennelben találja magát, de nagyon nagy szerencsénkre egy korábbi örökbefogadónk segítségünkre sietett és átmenetileg magához vette Gangát, így jó melegben várhatja, hogy rátaláljon az igazi, s közben élvezi a kutya-macska társaságot, tanulja a pórázos sétákat és igyekszik megérteni a szobatisztaság lényegét is.

A héten ivartalanítódott Mandula és Nimfa, a két szálkás szőrű tacskó, így most már minden feltétel adott ahhoz, hogy családba költözhessenek. Sajnos nagy tolakodás nincs értük, de idővel minden kutya megtalálja az igazit. Ők sem lesznek ezalól kivételek, ebben biztos vagyok.

Az ő történetükhöz hozzátartozik, hogy ők a szó mentési értelmében nem klasszikus mentett kutyák, mivel egy tenyésztőtől származnak, ahol "feleslegessé" váltak. A fajta érdekében tett erőfeszítéseink mérlegelésével igyekszünk ilyen esetekben is segítséget nyújtani, hogy ezek a jelölt egyedek ne kerülhessenek ivartalanítás nélkül gazdához, ezáltal ne használhassák őket még véletlenül sem újabb helyes "kis szálkások" előállításához. Fontos viszont, hogy a segítségnyújtással nem gondoljuk azt, hogy a tenyésztői felelősség nem terjed ki minden létrehozott egyedre, de hisszük, hogy a fajta jellegének megőrzésén, javításán fáradozó tenyésztők és a fajta egyedein keresztül a fajta közvetlen és közvetett mentésébe is bekapcsolódó állatvédők között kialakulhat egy egészséges együttműködés, amelynek nem az a lényege, hogy a "felesleget" áttolja egy másik szereplőre, hanem az, hogy a tenyésztésre nem alkalmas, abból kivont kutyák ivartalanítva a megfelelő körülmények közé kerülhessenek.

Talmi a héten megkapta veszettség és kombinált oltását, illetve innentől chippel is rendelkezik. Tolongás érte sincs, de most már minden szükséges dolog rendelkezésére áll a költözéshez - a gazda kivételével.

Tacskó ki, tacskó be - a 41. hét is aktívan telt

Gyorsan telnek a hetek, az ember dolgozik, családozik és közben kutyázik is, hiszen: bár sokan azt hiszik, hogy főállású állatvédőként tevékenykedünk és így el is várják, hogy azonnal ugorjunk és tegyünk, hiszen ezért vagyunk, a valóság az, hogy mindannyian rendelkezünk rendes, civil, nemkutyás foglalkozással. Az állatok mentését szabadidőnk és megkeresett jövedelmünk terhére végezzük, önkéntes alapon. Az önkéntesség természetesen nem mentesít a vállalások megfelelő minőségű teljesítése alól, csak talán magyarázat arra, hogy miért nincs aranyból a kerítés és miért nem rohannak szuperul felszerelt kutyás mentőautóval egyenruhás csapatok egy-egy telefonon bejelentett, azonnal elhelyezendő kutyáért. Egyszerűen nem tehetjük, de így is igyekszünk jó logisztikával a lehető legtöbb dolgot zsúfolni egy-egy hétbe úgy, hogy a gondozásunkban lévő kutyák mindig a megfelelő ellátásában részesülhessenek. Az ő kárukra nem mentünk "csak még egy" kutyát. Mindig a kapunkon belüli ebekért felelünk elsősorban.

A nyíregyházi csapat korábban rettegős-kapkodós, mára már egyre inkább nyitni akaró, barátságos fekete-fehér tacskó keveréke, Mácsai a héten ivartalanítódott és a köldöksérvét is megoperáltattuk. Így most már semmi nem tarthatja vissza attól, hogy gazdához költözöttön. A hétvégén ő is részt vett a Récsei Center Fressnapf üzletében tartott bemutatkozó napunkon, ahol gyakorlatilag folyamatosan ölben ült - ez tőle nagyon nagy dolog, illetve hagyta, hogy gyerekek is megszeretgessék őt.

Pénteken munka után nagy rohanásban voltunk, hogy egyrészt egy, az Egyesület gondozásában lévő ír szetter kant eljuttassunk a zárás előtt az állatorvoshoz, másrészt pedig, hogy örökbeadjuk Gangát, a Nagykónyiban rendkívül rossz állapotban talált tacskó szukát. A kutya furcsa mozgását valószínűleg egy gerincprobléma okozza. Egyelőre műtéti beavatkozást nem igényel, de gazdájának kiemelten kell figyelnie rá. Ganga kicsit megszeppent először a lakásban, valószínűleg még sosem látott eddigi életében ilyet, de aztán szépen feloldódott. A hétvégi hírek szerint már egészen birtokba is vette új rezidenciáját és nagyon szeretik őt. Igyekeznek majd becsatlakozni a Gellért-hegyi tacskó sétákba is, hiszen ők is a XI. kerületben laknak.

Szombaton Gramofon és Lajtorja kirándultak a IV. kerületben, ahol egy nyugdíjas házaspár keresett magának elhunyt kutyája helyett új társat, dédelgetnivalót. Gramofonra esett a választásuk. Egyelőre itt még nagyon kell a drukk, mert bár a család többtízéves tacskós rutinnal bír, de Gramofon rendesen bemutatkozott: a szobatisztaság nyomait sem mutatja, a gyönyörűen berendezett lakásban már nekilátott néhány antik szék átalakításának, illetve megcsipkézett néhány díszpárnát. A hétvégi telefonos ellenőrzésen még bizakodóak voltak az örökbefogadók, de azért meglepődve nem lennék túlságosan, ha visszakapnánk őt. Mindenesetre jó lenne, ha neki is sikerülne, hiszen nem ő tehet róla, hogy az, aki az autóból kidobta, vagy az, aki előtte tartotta őt, nem áldozott időt arra, hogy jól nevelt kutya válhasson belőle.

A szombati napon két új tacskónk is érkezett, róluk képek és részletes beszámoló később lesz majd. Nimfa egy négy éves, fajtatiszta szálkás szőrű tacskó szuka, Mandula pedig egy négy és fél éves, fajtatiszta szálkás szőrű tacskó kan. Mindketten nagyon helyesek, kicsit elhanyagoltak és egyelőre meg vannak szeppenve. Nimfa egyik füle hematómás, ezt műtéti úton az ivartalanításával egyidejűleg kell majd rendezni. Tenyésztő gazdájuk nem tudta őket tovább tartani, így kerültek hozzánk. Oltásaikat, chipjüket, útlevelüket megkapták, ivartalanításuk után költözhetnek majd új otthonaikba.

A hétvégén a Récsei Center Fressnapf Áruházában mutatkozott be Egyesületünk. A tacskó fajtamentést Waltzera, Lajtorja és Mácsai képviselte. Mind Waltzerára, mind Lajtorjára voltak érdeklődők, meglátjuk, hogy jelentkeznek-e vagy a személyes találkozást nem követik további randevúk.

A rendezvény két napján közel 200 kg száraztáp gyűlt össze. Ez hatalmas segítség Egyesületünknek, hiszen Tárnoki kennelsorunkon átlagosan egy nap 10-15 kg táp fogy el, attól függően, hogy milyen megoszlásban, hány kutya tartózkodik a gondozásunkban.

A rendezvényező csapatot felkereste korábbi védencünk, Csörnöc-Dorka is kis társával, a Biatorbágyi Állatvédő Egyesülettől örökbefogadott Totó kutyával. Csörnöc-Dorka blogjáról egy korábbi bejegyzésben olvashatnak az érdeklődők - érdemes betekinteni okosodásának történetébe.

A héten szomorú hírt is kaptunk. Korábbi védencünk, Szender, aki a nyolcvanas éveiben járó, de rendkívül agilis Erzsike néni társa volt, elment. Sajnos a daganatai olyan áttétet képeztek, amelyek már nem tették számára lehetővé, hogy idős gazdája mellett továbbangyalkodhasson.

Csörnöc-Dorka, egy korábbi mentvény

Csörnöcöt és testvérét, Csingert a kiskunfélegyházi gyepmesteri telepről mentettük. (Az ő fotója látható a blog oldalsávjában, természetesen már gazdis korából.)

Gazdija segítségével blogot nyitott, ahol beszámol hétköznapjai mellett arról, hogyan halad iskolás élete, Csörnöc-Dorka ugyanis rendkívül jó képességű, tanulni akaró és tudó kutyalánnyá vált befogadói mellett.

Érdemes az ő történeteit is olvasgatni, esetlegesen csatlakozni a kutyaiskolás kalandjaihoz.

http://toto-dorka.blog.hu/

Kacska Manfréd, az ördögi tacskó

K. Manfréd, hivatása szerint ördögi tacskó 2009. április 30-án került a gondozásunkba a főváros gyepmesteri telepéről, rövidebb és ismertebb nevén az Illatos útról (http://www.illatosut.hu/).

Talán nem mindenki tudja, hogy mi az alapvető különbség a gyepmesteri telep és a menhely között. Ha csupán abból indulunk ki, amit látunk, sokszor egy gyepmesteri telep rendezettebbnek, jobban szervezettnek tűnik, mint egy menhely, de nem a rendezettség foka a megkülönböztetés alapja.

A gyepmesteri telep hatósági feladatot lát el, a közterületen kóborló állatokat (és tetemeket) gyűjti be és a jogszabályban előírt időn keresztül megfigyelés (karantén) alatt tartja. Erre járványegészségügyi szempontok miatt van szükség, a befogott állatot a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható veszettség miatt tartják bezárva. Ez tehát nem állatkínzás, hanem az állat és mindenekelőtt az ember megóvása a célja. A karantén szabályai alapján elvben a megfigyelt állatok egymással nem érintkezhetnének, de tudjuk, látjuk, hogy sok helyen a befogott kutyák "válogatatlan halomban" töltik el ezt az időt (is). A köztudatban a 14 nap sokkal inkább az altatás idejével kapcsolódott össze, mivel egy rendelet szerint a befogott állatokat a 14 nap után a gyepmesteri telep értékesítheti (gazdához adhatja) vagy az életüket kiolthatja. Ez a rendelkezés kvázi felülírja a gazda tulajdonjogát az élet kioltásának biztosítával, mert míg a Polgári Törvénykönyv meghatározott esetekben lehetővé teszi ugyan az értékesítést, a megsemmisítésre vonatkozóan ilyen rendelkezése nincs. Lényeg a lényeg, a gyepmesteri telepen töltött 14. nap után a hazánkban alkalmazott gyakorlat szerint az állat élete akár ki is oltható. Amennyiben az állatot valaki magához veszi a telepről, akkor azt gyakorlatilag "megveszi", hiszen a gyepmesteri telep az ebet értékesíti, így a szabályzataiban rögzített feltételek (pld. 18 év feletti életkor, személyigazolvány, igazolt lakcím - ezek esetenként eltérőek) teljesülése esetén mérlegelési jogköre nincs, nem döntheti el, hogy az adott személy jó és felelőségteljes gazda lesz-e.

A gyepmesteri tevékenység ellátása kötelező önkormányzati feladat, melyet jellemzően szerződött vállalkozók útján lát el. Sok esetben a gyepmesteri telepet sem maga az önkormányzat, hanem a megbízott vállalkozó üzemelteti a vonatkozó hatósági előírások betartásával.

A menhely (vagy jogszabályi nevén állatotthon) ezzel szemben nem lát el hatósági feladatokat, így a közterületen kóborló állatok begyűjtését sem ő végzi (amennyiben egy adott állatvédő szervezettel köt az önkormányzat erre a feladatra szerződést, a karantén része az állatotthonnak gyakorlatilag gyepmesteri telepnek fog minősülni annak minden előírásával). A gondozásába került állatokat a saját belső, tagsága által hozott szabályai szerint gondozza. Az állatotthon működtetése az alapítók vagy tagok, illetve támogatók adományaiból történik (ehhez kapcsolódik az adó 1%-ból származó bevétel, mint adományozási lehetőség), ez a feladat annak ellenére, hogy sok tekintetben közfeladatnak minősül, nem részesül központi támogatásban, önkéntes alapon szerveződött csoportok működtetik. Az állatotthon nem csak működését, hanem örökbeadási rendjét is saját maga szabályozza és lehetősége van mérlegelni, a gazdijelöltek között választani, hogy az állat számára a szerinte legmegfelelőbb elhelyezést biztosítsa. Hivatalosan az állatotthon nem altathat, mivel az állat életének kioltása az Állatvédelmi Törvénybe ütköző cselekedet és az állatotthonok számára - akárcsak látszólagosan is - nincs jogszabályi feloldozás ezen szabály betartása alól.

Természetesen nyílt titok, hogy sok gyepmesteri telep kultúráltabb elhelyezést biztosít a kutyák számára, mint néhány menhelynek nevezett gyűjtőtábor, illetve hogy számos menhelyen - jellemzően kimondatlanul és regisztrálatlanul - altatnak. (Gyakorlatilag képtelenség az évente újratermelődő gazdára váró kutyalétszámot örökbeadni, minden kutya a jelenlegi kutyatartási kultúrában nem menthető meg még a legjobb szándék mellett sem. Az ivartalanítás általánossá válása, a hobbi almok számának drasztikus csökkenése jelenthetne közép-hosszú távon megoldást, addig minden állatvédő kanállal meri az óceánt.)

Manfréd befogott kutya volt, de egy rendellenesség miatti kacska mellső lába miatt könnyen azonosítható, egyedi darab - mégsem talált rá az eredeti gazda, talán nem véletlenül, így került ő a gondozásunkba.

Manfréd egy neveletlen bohóc, aki testi hibájának egyáltalán nincs tudatában, így született, nem tudja, hogy milyen lenne máshogy élni. Az örökbefogadni szándékozókat már eleve ez elriasztja, így történhet meg, hogy egy fiatal-felnőtt (másfél év körüli) kutya gyakorlatilag a tacskó fajtamentés legrégebb óta gazdára váró kutyájává vált.

Manfréd minden más kutyával - kanokkal és szukákkal is jól kijön, de pórázon hajlamos behevülni és bőszen ugatni. Erről következetes neveléssel leszoktatható, sőt: le is kell őt erről szoktatni. Ebben egy kutyaiskola nagy segítséget jelentene még az egyébként rutinosnak számító gazdajelöltek számára is. Manfréd emellett virgonc, ölbefoghatatlan, folyton tekergő, szeretetet kolduló és túlhevülni képes (ilyenkor bekapja az ember kezét, ami sokak számára egyenlő a harapással, pedig ez messze nem harapás, mégha nem is feltétlenül kellemes érzés) rövid szőrű, kis termetű (kb. 6-7 kg) vadas színű tacskó keverék. Oltott, chipezett, ivartalanított és ha a gazdi külföldre is vinné magával, megteheti: Manfrédnak, mint minden tacskó védencnek útlevele is van.

Lassan fél éve nem kell senkinek. Reméljük, hogy az igazi hidegek beállta előtt rá is rámosolyog a szerencse. Ha valaki szeretné őt örökbefogadni a 06-30-475-15-72-es telefonszámon vagy az info@futrinkautca.hu e-mail címen érdeklődhet.

Wamu nyugatra megy - a 40. hét történései a tacskó fajtamentésnél

Jelenleg a tacskó fajtamentés gondozásában álló kutyák száma a végtelenhez tart, míg a potenciális gazdijelölteké a nullához konvergál. Ez semmiképpen sem tekinthető jónak, mivel a várólistán több fajtatiszta tacskó tolakodik bebocsátásra várva.

A héten Ausztriában költözött a kunszentmártoni gyepmesteri telepről altatás elől mentett Wamu kutyánk az osztrák AnimalCare Austria szervezet segítségével.

Ideiglenes befogadója nem maradt sokáig szeretgetni való kutya nélkül, mivel a nyíregyházi gyepmesteri telepről elhozott, idős, látás- és hallássérült, félénk szálkás tacskó keverék szuka, Gobbi néni vette át Wamu frissen megüresedett helyét és borzolta a bentlakó macskák idegeit.

Talmi, a XVI. kerületben talált kisméretű tacskó keverék kan átköltözött Tárnokra. Most már új gazdát keresünk számára, mivel eredeti gazdája nem jelentkezett. Talmi 1-1,5 év körüli, 6 kg körüli apróság, tele energiával. Kedves, barátságos, de sok foglalkozást igénylő, az élet rendjéből sokat még nem tudó kutya.

A nyíregyházi "színészválogatott" szétültetésre került, Mácsai orvosnál is járt, hogy megkapja oltásait és chipjét, illetve bejelentkezett ivartalanításra is. Viselkedése alapján ő és társai is inkább csak tartott, mint jól tartott kutyái lehettek az idős hölgynek, akinek halálát követően további két másik társukkal együtt a gyepmesteri telepre kerültek és altatásukat várták.

Kérdés, hogy az örökösöknek milyen kötelezettségeik keletkeznek ilyen esetben... A kutyák mindenesetre a jogszabályok adta lehetőségek miatt könnyen a gazdájuk után halhattak volna. Nincs ez rendben így. Muráti Lili, a harmadik nyíregyházi végre kimerészkedett a kifutóra, sajnos nem önként, de legalább járt már kinn. Manfréd személyében új társat kapott, hogy legyen kitől önbizalmat merítenie.